Novotny Tihamér

"De profundis clamavi!"
A hosszú betegség után elhunyt KOVÁCS LÁSZLÓ festőművész emlékére

Kedves Gyászoló Gyülekezet! Kedves Gyászoló Család!

(A képzőművészek és műtörténészek nevében szólok mindnyájatokhoz.)

Tisztelet és temetési dicséret Kovács László Munkácsy-díjas képzőművésznek, a történelem örvénylő, zavaros kútjából, 1944. március 25-én megszületettnek - és - a 2006. január 11-én, a végtelenség isteni forrása fölé hajoló szellemi léleknek, aki immár véglegesen és utoljára szelíden fénylő, csillogó nézésével itt hagyott bennünket. Talán elhalványuló képzeletében még egyszer arcul ütötte, kőhajító pillantásának szeretetében elmerengve megrezegtette szeme kútjában alámerülő önmagát, s az itthon maradóknak kegyesen rálökött egy láthatatlan utastársat, mosolycsónakot ringató, körgyűrűket eregető ajkára, majd lassan, óvatosan, mint az irizáló szappanbuborékba igyekvő, foglyul ejtendő, remegő vegetatív lélegzet, lelkének belső ideája örökre kibuggyant a száján, hogy egy nagy örömünnep reményében elszállva átmenetileg felfüggessze a földi életet.

Tehát laudatio funebris Budaörs első, valóban nagy festőjének, a magyarországi sgraffito művészet egyik táblaképbeli alkalmazójának, a Vajda Lajosi mélységű és képességű, drámai erejű, kiváló rajzosnak és az életükből kifordított állatbőr-képeket önmagára húzó, nyers és szókimondó mesternek, a lét nehéz rejtelmeit és apró örömeit kutató, labirintusokban bolyongó dudásnak, a csikótojásból születő mesebeli táltosok huszadik és huszonegyedik századi önkínzó, az egzisztencializmus kételyei közt vergődő, majd halálos kórral bilincsbe vert leszármazottjának, mégis az önnön életét másokért mindig felajánlani kész, áldozati báránynak.

És laudatio funebris a Magyar Képzőművészeti Főiskola egykori Bernáth Aurél növendékének, a hajdani Derkovits ösztöndíjasnak, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete és a REGIOART Dél-Buda Környéki Regionális Művészeti Egyesület tagjának, s az egri Eszterházy Károly Főiskola volt tanszékvezető tanárának.

És laudatio funebris a budaörsi kertkapuk, kerítések és postaládák, az ódon ízű macska- és pinceajtók, a téli ablakok, a kerti kutak és hinták, a kisvárosi napraforgók, a budapesti lépcsőházak, kerengők, csatornák és világító udvarok, a bérházi bohócok és korpuszok, a játékos és a baljós, a születő és a kiterített, a köldökzsinórukon függő vagy az abba gabalyodó, meghaló állatok, az önnön labirintusuk hálójában vergődő minotauroszok, a karácsonyi kaktuszok és növényi ág-bogak, valamint a töviskoronás, fonadékos maszk és kútfejek szürrealista és szür-egzisztencialista mesterének.

Kovács László jelképeinek felsorakoztatásában tehát többszörös metafora rejlik. Korán félbeszakadt, drámai erejű életműve mégis teljes, mondhatni hasonlatok egész rendszere, mely egyetlen példázatszerű allegóriát képez, ha kissé absztrakt módon is. Mint ahogy az életünk is az, a kezdet és a vég örök allegóriája, szellemi dimenziókkal, testi és lelki átváltozásokkal.

Ugyanakkor műveinek természetét és jelképrendszerét ismerve azt is valószínűnek tartom, hogy hitt a művész, a művészet médium szerepében. Mert ő nemcsak üzenni akarta a saját üzenetét, de érzésem szerint meg volt győződve arról, hogy munkái által egy külső üzenetet is közvetít. Mert az egyszerre archaikus és modern ember tisztában van vele, hogy az igazi művész, "azokat az eszméket, amelyeket megvalósít, nem maga gondolja ki. (...) Az emberi létet befolyásoló eszméket magasabb, főként tágabb létszintről kapjuk, és ezek azok, amelyek életünket irányítják. (...) Az ember csak a fölött dönt, hogy milyen erőt fogad magába, és azt milyen mértékben valósítja meg" - jegyzi meg Hamvas Béla. Ebben tehát ránk hagyott képeinek összefonódó tematikái, témái és jelképei is megerősítenek bennünket. Tudniillik itt egy összegző jellegű, drámai erejű életművel állunk szemben, ahol a szimbólumok jelentésköreinek ellentétes pólusait is felölelően, minden mindennel összefügg. A növény- vagy vesszőfonadék a labirintussal; az örök élet jelképe Krisztus kínszenvedésével; a hajtás-ágbogak a töviskoronával; a töviskorona a fejjel, a kereszttel és a Korpusszal; a Korpusz a lenyúzott báránybőrrel; a lenyúzott báránybőr a dudával. - A kerítés a kerttel; a kert az élő televénnyel, az élő televény a labirintussal; a labirintus a kúttal; a kút a Föld méhével, a magzati lét birodalmával; a magzati lét birodalma az alászálló dudással; a dudás a tojással; s a tojás a csodás újjászületéssel, Húsvét vigaszával...

2005. december 21-én még szerepelt három képével az úgynevezett "Tizenegyek" újpesti kiállításán. S már akkor is úgy éreztem, mint ahogy ma is ugyanúgy érzékelném, hogy Kovács Fonadékok I-III. című, sgraffito technikával vászonra készült, sárgásbarnás, meszes tojásformákat és rajtuk a halványkékes érhálóként szövődő, vésett, visszakapart indák - ágak - kacsok - tövisek bekebelező útjait idéző munkáit kétségtelenül a legkiemelkedőbb művei közé kell sorolnunk.

S hogy ennek a varázslatos szuggesztiónak mi lehetett az oka, nehéz lenne eldönteni.

E mirákulum indítékát talán a tökélyre vitt rajzi formálásban, talán a tévedhetetlenül megfogott arányokban, az egyszerű és a bonyolult természetszerű nászában, a visszafogott titokzatossággal sugárzó, sápadt homokszínekben, talán az emblematikus jelképi erőben, az elvont, elliptikus idollá szakralizált test többszöri (!) felmutatásában kell keresnünk.

Ez volt az ő életének utolsó, kifejezetten nekünk szóló, summázó üzenete.

(Elhangzott a Budaörsi Régi Temetőben, 2006. január 30-án.)

(In.: Budaörsi Napló, 2006/2. 27. Lásd még változatát: Kovács László festőművész emlékére. In.: Muravidék, 2006/10. 12-13.)

Az oldal támogatói

Hírek

Kovács László emlékkiállítása Egerben

Az Eszterházy Károly Főiskola tisztelttel meghívja Önt 2009. március 24-én kedden 17 órára, a Líceum épületében tartandó Kovács László emlékkiállítás megnyitójára

Belépés

Online felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 1 vendég van a webhelyen.
Tartalom: Novotny Tihamér művészeti író | Grafikai terv: László Zsuzsi | Animáció/intro: Krebsz Iván | Honlap: eMeLA
kapcsolat | impresszum
Az honlap a Hommage.hu oldal keretében jött létre. Minden jog fenntartva - all rights reserved (c) Hommage.hu, 2008